Beszéljünk egyenesen, hiszen pénzügyi döntésekről van szó. Nem létezik egy igaz válasz a kérdésre, hiszen tengernyi tényező befolyásolja azt, hogy egy vállalkozásnak melyiket érdemes választani. Számos pénzügyi lehetőség van és akkor lehet a legjobb döntést meghozni, ha két kérdésre tudjuk a választ.
Az első, hogy milyen pénzügyi stratégiát követünk? Honnan hova akarunk eljutni?
A második, hogy a rendelkezésre álló pénzbevonási lehetőségekkel milyen mértékben vagyunk tisztában?
Ebben a bejegyzésben a pénzügyi tervezés elősegítése érdekében megvizsgáljuk és összehasonlítjuk a faktoringot és a részvénykibocsátást, mint lehetőséget 10 szempont szerint.
1. Milyen pénzügyi cél sarkall cselekvésre?
Digitális faktoring: Javítja a likviditást azáltal, hogy a kintlévőségekhez a teljesítési határidő lejárta előtt hozzáférhet a vállalkozás. A már teljesített megrendelésekért járó bevételt biztosítja a faktorcég a saját jutaléka levonása után. Abban az esetben javallott ezt választani, ha az a célja a vállalkozásnak, hogy rövid határidőn belül (akár 24 óra) biztosítsa a cash flowt.
Részvénykibocsátás: Hosszútávú tervezés esetén releváns választás. Amennyiben a vállalkozás növekedni szeretne, akkor ezen a módon tudja biztosítani a tőkebevonást bizonyos feltételek és kockázatok mellett. Előre kidolgozott, hosszútávú stratégiai lépésként érdemes erre a megoldásra tekinteni.
2. Likviditást szeretne biztosítani vagy tőkét bevonni a vállalkozás?
Digitális faktoring: A rendelkezésre álló pénzügyi opciók közül az egyik legrugalmasabb és leggyorsabb megoldás a likviditási kihívások kezelésére. Ha abban a helyzetben van egy vállalkozás, hogy a pénzügyi rugalmasságának optimalizálása a cél, akkor jó választás lehet a kintlévőségek faktorálása.
Részvénykibocsátás: Elsődlegesen tőkebevonás és a vállalkozás növekedése céljából érdemes ezt a pénzügyi eszközt választani, mely előre gondolkozva és tervezve biztosíthat likviditást hosszútávon. Tekinthető a likviditásstratégia részének a részvénykibocsátás, mely a vállalkozás növekedését támogatja, viszont azt is érdemes figyelembe venni, hogy ez a megoldás hosszútávon hozhatja a várt pénzügyi eredményeket.
3. Miként változtatja meg a tulajdonosi struktúrát?
Digitális faktoring: Nem befolyásolja a tulajdonosi felépítést, mivel nem vásárol tulajdonrészt a faktorcég. Olyan, mintha az ügyfelünk lenne. Megvásárolja a vállalkozás kintlévőségeit. Egyszerű B2B üzletkötésről van szó.
Részvénykibocsátás: A részvényesek a megvásárolt részvényeken keresztül tulajdonrészhez jutnak, mely hatással lehet a vállalati stratégiára, döntéshozatalra. A részvényesek a vállalkozásba invesztált tőke ellenében tulajdonosi jogokat is vásárolnak.
4. Melyik vállalkozásfinanszírozási típus a költséghatékonyabb?
Digitális faktoring: A kintlévőségek összegének százalékában történik a jutalék meghatározása. Ez pedig a részvénykibocsátáshoz viszonyítva alacsonyabb költséget jelent. Ilyen döntés előtt érdemes tájékozódni az aktuális lehetőségekről, hogy a vállalkozás számára a legmegfelelőbb döntést hozhassuk.
Részvénykibocsátás: Ebben az esetben magasabb költségekkel számolhatunk, lévén, hogy ez a megoldás hosszútávú stratégiát igényel. Ide tartoznak olyan költségek, mint például az ügyvédi, könyvvizsgálói, adminisztratív és tőzsdei bevezetési díjak. Ide tartozik még a szakértői csapat költsége is, akik segítenek megtervezni a tőzsdére bocsátás folyamatát. Ez időigényes, viszont optimális esetben megtérülő folyamat.
5. Milyen kockázattal járnak ezek a megoldások?
Digitális faktoring: Amennyiben, mint időszakos pénzügyi tranzakciót alkalmazza a vállalkozás, akkor alacsonyabb kockázattal jár. Arra azonban érdemes nagy hangsúlyt fektetni, hogy ne alakuljon ki függőségi viszony a vállalkozás és a faktorcég között.
Részvénykibocsátás: Alapjaiban véve kockázatosabbnak nevezhető választás. A vállalkozás növekedésének lehetősége magával hozza a kontrollvesztés kockázatát, mely a befektetők tulajdonszerzésén keresztül valósulhat meg. Ehhez kapcsolódik még a részvények árfolyamának ingadozása, ami pénzügyi kockázatot jelent. A tőzsdét pedig kiemelten befolyásolja az emberek gondolkodása, pszichológiai befolyásoltsága, ami csupán spekulációt enged a részvényárfolyamok változására, nem tényként kezelendő. Illetve nem elhanyagolható a befektetői elvárásoknak való megfelelés nyomása sem, mely szintén hatással lehet a döntéshozatalra a vállalkozásban.
6. Mennyi időt kell a megvalósításra fordítania a vállalkozásnak?
Digitális faktoring: Rövid átfutási idővel lehet számolni köszönhetően a digitális világban rejlő lehetőségeknek. Két héten belül megtörténhet minden adminisztráció és 24 órán belül utalásra kerülhet a szerződéses összeg. Azonnali likviditási kérdés esetében jó választás lehet a kintlévőség kezelésére.
Részvénykibocsátás: Ahhoz, hogy tőzsdére kerüljön egy vállalkozás, át kell esnie az IPO (Initial Public Offering) folyamatán. Ehhez tartozik a cég előkészítése, hogy a pénzügyi adatait ellenőrizhetővé teszi. Szükség van megfelelő piaci feltételekre, ezek elmaradása esetén a tőzsdére lépés is átkerülhet egy későbbi időpontra. Megfelelővé kell tenni a vállalkozást a tőzsdei szabályozási feltételeknek, be kell szerezni a szükséges engedélyeket. Lezajlik egy könyvvizsgálat a vállalkozás teljes átvilágítása érdekében. Ezeken felül pedig, mikor tőzsdére akar kerülni egy vállalkozás, akkor befektetőkre is szüksége van, az ezzel járó tárgyalások szintén időigényesek lehetnek. Összességében hónapokat, de akár egy évet is igénybe vehet a teljes folyamat.
7. Miként befolyásolja a vállalkozás hitelképességét?
Digitális faktoring: Rövid időn belül javítja a vállalkozás hitelképességét azáltal, hogy a kintlévőségek összege csökken, a cash flow növekszik. Ezen felül a faktoring nem minősül hitelnek, tehát nem növeli a mérleg kiadás oldalának végösszegét. A fedezetet a faktorálni kívánt számla biztosítja.
Részvénykibocsátás: Rövid időn belül még nincs érezhető hatása ennek a pénzügyi döntésnek. Azután javíthat a hitelképességén a vállalkozásnak, miután tőzsdére lépett, hiszen akkor növekedés mutatható ki a tőke összegében.
8. Milyen jogszabálynak és követelményeknek kell megfelelni?
Digitális faktoring: Ebben az esetben nem a megbízó vállalkozást vizsgálja a faktorcég, hanem azt a vállalkozást, aki rendezi a számláját a megrendelő cég irányába. Ezzel egyidejűleg néhány esetben nincs lehetőség faktorálni. Erről a gyakran ismételt kérdések között írunk részletesebben.
Részvénykibocsátás: Mindazokon a jogszabályokon felül, amiknek korábban is meg kellett felelni a vállalkozásnak, még az alábbiakkal érdemes számolnia.
– Értékpapír – piaci szabályozás, mely szerint a hatóságok által előírt kibocsátási folyamat, információközlés és engedélyezés is ide sorolandó.
– Közzétételi kötelezettségek, melyet biztosítani kell a befektetők és a tőzsde irányába is. Tartalmaznia kell a vállalkozás pénzügyi helyzetét, üzleti tevékenységét és jövőbeli terveit egyaránt.
– Pénzügyi szabályozás, mely vonatkozik pénzügyi kimutatásaira és könyvvizsgálatra egyaránt.
– Megfelelő belső ellenőrzés is vállalatirányítási rendszerrel szükséges rendelkeznie.
– Együtt kell működnie a piaci szereplőkkel, ami vonatkozik például a tőzsdére és a befektetőkre is.
– Biztosítani szükséges a szellemi tulajdon védelmét.
9. Hogyan befolyásolja a vállalkozás kapcsolatait?
Digitális faktoring: A faktoring megfelelő igénybevétele esetén nem befolyásolja a vállalkozás megítélését. Amennyiben függőségi viszony alakul ki, abban az esetben feltételezhetik a vállalkozásról, hogy likviditási problémái vannak.
Részvénykibocsátás: Új szereplők kerülnek a vállalkozásba a részvénytulajdonosok által, ami hozhat újdonságokat, újításokat, kapcsolatépítést és egyúttal jelenthet nyomást is, mely állandó jó, esetleg túlteljesítésre sarkall.
10. Mi a konklúzió?
Minden pénzügyi döntés esetén tartsa szem előtt a vállalkozás, hogy milyen célt szolgál az eszköz, amit igénybe vesz. Rövidtávú cash flow biztosítása esetén kiváló választás a faktoring, míg hosszútávú növekedési stratégia esetén megfelelő, szakértő csapattal előkészített részvénykibocsátás is lehet jó opció. Akár egyszerre is igénybe veheti, használhatja a kettőt annak függvényében, hogy mi segíti elő leginkább a vállalkozás céljainak elérését.
