Mennyire pontosan fizetnek valójában a vevői, és mennyi pénzt tartanak kint hónapról hónapra? Egy évnyi fizetési adatból olyan minták is kirajzolódhatnak, amelyek a vállalkozás likviditására és finanszírozási lehetőségeire is hatással vannak.
A vevők fizetési szokásai sokat elárulnak egy vállalkozás pénzügyi helyzetéről. Egy évnyi adatból is jól látható, ki fizet pontosan, hol fordulnak elő rendszeres késések és mennyire kiszámítható, hogy mikor érkezik meg a pénz.
Ez a kereskedelmi faktoring esetében is fontos szempont, hiszen a számlák mögött álló vevők fizetési gyakorlata a finanszírozás megítélésében is szerepet kap. Most megmutatjuk, hogy mit lehet kiolvasni egy évnyi vevői fizetési adatból, és miért érdemes ezeket a számokat figyelni.
A szerződésben szereplő határidő és a valóság
A számlán szereplő fizetési határidő önmagában még nem mutatja meg, hogy mikor érkezik meg ténylegesen a pénz. Egy 30 napos számla lehet valóban 30 napos, de az is előfordulhat, hogy a vevő rendszeresen csak 35 vagy 40 nap után utal. Ugyanez igaz a 60 vagy 90 napos határidőkre is. Egy évnyi adatból azonban már jól láthatóvá válhat, hogy a szerződésben szereplő határidő és a tényleges fizetési idő között van-e rendszeres eltérés.
A cash flow-ban már néhány napos csúszás is érezhető lehet. Ha a vállalkozás folyamatosan teljesít, de a vevők a vártnál később fizetnek, egyre több pénz marad kint. A kiadásokat viszont addig is rendezni kell: a bérek, az alapanyagok, az üzemanyag, a beszállítók és az adók nem várnak a vevőre.
A fizetési adatokból az éves ciklus is kirajzolódik
A fizetési adatok nemcsak az egyes vevőkről árulkodnak. Arra is fényt deríthetnek, hogy az év bizonyos időszakaiban hogyan alakul adott vállalkozás pénzforgalma. Egy kereskedelmi cég esetében például az ünnepi időszak előtt jelentősen nőhet a rendelések száma, miközben a hozzájuk kapcsolódó számlák kiegyenlítése csak később történik meg. Egy gyártó esetében egy nagyobb megrendelési hullám miatt nőhet meg az alapanyag-finanszírozási igény, annak ellenére is, hogy a bevétel csak hetekkel később érkezik meg.
Egy év adatai már elegendőek lehetnek ahhoz, hogy ezek az ismétlődő minták láthatóvá váljanak. Ha a vállalkozás minden évben ugyanabban az időszakban kerül likviditási nyomás alá, érdemes ezt nem váratlan problémaként kezelni, hanem előre megtervezni a finanszírozást. A faktoring ebben is nagy szerepet kaphat, hiszen segítségével a már teljesített és kiállított számlák ellenértékét nem feltétlenül kell a lejáratig a vevőnél hagyni.
Nemcsak az számít, ki késik, hanem az is, mennyivel
Egy évnyi vevői fizetési adatból az is kiderülhet, hogy a késések mekkora összeget kötnek le. Nem ugyanazt jelenti egy néhány napos csúszás egy kisebb összegű számlánál, mint amikor egy nagy értékű követelés hetekkel később folyik be a vártnál. Ezért a fizetési fegyelem vizsgálata során nem érdemes kizárólag a késedelmes számlák darabszámát nézni.
A vevőállomány összetétele szintén sokat számít. Ha a vállalkozás bevételének jelentős része néhány nagy partnerhez kötődik, egyetlen nagy összegű számla késedelme is komolyabb likviditási problémát okozhat. Ha viszont sok, kisebb vevő között oszlik meg a kintlévőség, más jellegű kockázattal kell számolni. Az egy évnyi adatsor ezért nemcsak a fizetési határidőkről ad átlátható képet, hanem a vevői állomány szerkezetét is segít átlátni.
Mit jelent mindez a kereskedelmi faktoring esetében?
A faktoring szempontjából a vevői fizetési adatok azért különösen érdekesek, mert a finanszírozás alapját a már teljesített ügyletből származó követelés adja. A faktoráló cégnek ezért fontos információ, hogy milyen vevővel szemben áll fenn a követelés, milyen fizetési feltételek vonatkoznak rá, és milyen tapasztalatok vannak a korábbi számlák kiegyenlítésével kapcsolatban.
Ez persze nem azt jelenti, hogy egy vevő korábbi fizetési gyakorlata már önmagában eldöntené a finanszírozhatóságot. Az egyes számlákat és ügyleteket mindig a hozzájuk tartozó körülményekkel együtt kell vizsgálni. A korábbi adatok azonban fontos támpontot adhatnak: megmutatják, mennyire kiszámítható a partner, jellemző-e rá a késedelem és hogyan alakult a fizetési magatartása az elmúlt időszakban.
A hosszú fizetési határidő ára a vállalkozásnál jelentkezik
A 30, 60 vagy 90 napos fizetési határidő üzleti szempontból megszokott lehet, de ettől még finanszírozási igényt teremt. A vállalkozások ugyanis a teljesítésig már kifizették a saját költségeiket, a számla ellenértéke viszont csak később érkezik meg. Minél hosszabb ez az időszak és minél nagyobb a kintlévőség, annál több pénz áll a vevőknél.
A kereskedelmi faktoring egyik fontos előnye éppen az, hogy a vállalkozásnak nem kell feltétlenül megvárnia a számlák lejáratát. A BÁV Faktor a pozitív elbírálást követően a benyújtott számlaérték akár 90%-át 24 órán belül folyósítja, így a már teljesített munka ellenértékéhez a vállalkozás hamarabb hozzáférhet. A vevő közben a megszokott fizetési határidő szerint teljesít, már a BÁV Faktor felé.
Az adatokból nemcsak a múlt, hanem a következő döntés is látszik
Egy évnyi fizetési adatból már nemcsak egy-egy vevő magatartása, hanem a teljes vevőállomány képe is kirajzolódik. Láthatóvá válik, hogy mennyire stabil a bevételek beérkezése, mennyire függ a vállalkozás néhány nagy partnertől, illetve történt-e változás a vevők fizetési szokásaiban az év során. Egy romló tendencia például egészen más helyzetet jelez, mint néhány elszórt késedelmes számla.
Az adatok arra is választ adhatnak, hogy mennyire kiszámítható a vállalkozás működése. Ha a bevételek rendszeresen nagyjából ugyanabban az ütemben érkeznek, könnyebb előre tervezni a kiadásokat és a következő hónapok finanszírozását. Ha viszont jelentős ingadozások láthatók vagy egy-egy vevő fizetése aránytalanul nagy hatással van a pénzforgalomra, érdemes ezt már a finanszírozási döntéseknél figyelembe venni.
A tizenkét hónap azért is értékes, mert összehasonlíthatóvá teszi az egyes időszakokat. Kiderülhet például, hogy egy vevő fizetési gyakorlata fokozatosan romlott, egy másik partner viszont egyre pontosabban teljesít. Az is láthatóvá válhat, hogy egy nagyobb forgalomnövekedés együtt járt-e a kintlévőségek növekedésével. Ez fontos összefüggés: a több értékesítés önmagában nem feltétlenül jelent több szabadon felhasználható pénzt, ha közben a bevétel egyre nagyobb része várakozik a vevőknél.
A fizetési adatok így a kereskedelmi faktoring szempontjából is hasznos képet adhatnak. Segítenek feltárni, hogy mely követelések jelentik a vállalkozás számára a legnagyobb finanszírozási terhet és hogy a vevői állományon belül hol koncentrálódik a kintlévőség. Ha a vállalkozás már látja ezeket az összefüggéseket, könnyebb eldönteni azt is, hogy mely számlák finanszírozása jelenthet érdemi segítséget a működésben.
