Szinte nincs olyan vállalkozás, amely ne szembesült volna a működése során az ügyfelek késve fizetésével és a hosszú fizetési határidő iránti igényekkel. Mindkét esetben közös, hogy akadozó cashflow-hoz vezet, ami a gazdasági szereplők többsége számára hatalmas kihívást jelent. Mert a likviditási probléma a vállalkozás biztonságos működésére és versenyképességére is hatással van, főként a jelenlegi kiszámíthatatlan, bizonytalan gazdasági környezetben. Éppen ezért, a Flexibill kutatása is arra irányult: vajon „Jól van ez így?”
Felmérésünkben arra voltunk kíváncsiak, hogy mennyire elfogadott a magyarországi cégek és vállalkozók körében a hosszú fizetési határidő, illetve okoz-e valamilyen problémát a késve fizetés vagy az, hogy a teljesítéstől számítva csak 1 vagy 2 hónap múlva jutnak hozzá a pénzükhöz.
Hosszú fizetési határidőnek „Jól van ez így?” című kutatásunkban a 30, 60, illetve 90 vagy annál hosszabb fizetési időintervallumot tekintettük, a 8 és a 15 napos fizetési határidőt nem soroltuk ebbe a kategóriába. A válaszok összesítése után igencsak érdekes kép alakult ki a hazai gyakorlatról.
Flexibill-kutatás: kik vettek részt a felmérésben?
A Flexibill kutatásában összesen 574-en vettek részt. A kitöltők többsége – mintegy 47,7%-uk – 10 fő alatti mikrovállalkozásoknál dolgozik, de jelentős volt még az 50 fő alatti kisvállalkozások és a 250 fő feletti nagyvállalatok aránya is.
A lokációt illetően a fővárosi központtal rendelkező kitöltők kerültek többségbe 51,2%-kal, de a pest megyei, illetve megyeszékhelyi vállalkozások is szép számmal képviseltették magukat, míg a külföldi központú cégek aránya 12,2% volt.
Az iparágakat illetően hasonlóan sokszínű helyzet figyelhető meg: a legszélesebb körben a kereskedelem területén tevékenykedő cégek válaszoltak, arányuk 24,64% volt a válaszadók között, de az IT szektor, a szállítmányozás, a média és az ipari beszállítók aránya is jelentős volt.
Jól van ez így? A válaszadók 36,4%-ának volt gondja abból, hogy várnia kellett a pénzére!
A kutatás egyik sarkalatos kérdése a fizetési határidőre vonatkozott: hány napos határidővel dolgoznak a válaszadók? A kitöltők 33,4% és 14,5%-a 8, illetve 15 napos fizetési határidőt jelölt meg, míg a 30 és a 60 napos hosszú fizetési határidőt megadók aránya 19,5%, valamint 5,1% volt. 90 nappal vagy még annál is többel a válaszadók 0,9%-a dolgozik.
Bár előfeltevésként úgy gondoltuk, hogy a rövidebb – vagyis a 8 és 15 napos – fizetési határidő még az ideális kategóriába tartozhat, a számok némileg más eredményt mutattak. Az összesített eredményeket tekintve ugyanis kiderült, hogy a késve fizetés alól a rövidebb határidővel dolgozó cégek sem mentesülnek. A kitöltők 79,1%-a tapasztalt késve fizetést:
A késve fizetés a válaszadók 36,4%-ának okozott már fennakadásokat okozott a mindennapi működésben.
A késve fizetés és a hosszú fizetési határidő változatos módokon válhat igazi buktatóvá. Az alacsony cashflow miatt például a saját kifizetésre váró számlái – például az alvállalkozók díjazása, a rezsi költségek, a lízing és bérleti díjak stb. – halmozódnak fel.
Az adósság felhalmozása mellett a növekedés szabotálása is jellemző válasz volt, hiszen amíg a cég a pénzére vár – ebből a szemszögből nézve lényegtelen, hogy a késve fizetés vagy a 30-60 napos fizetési határidő miatt –, addig nem tud újabb árukészletbe vagy fuvarba befektetni, vagy olyan szoftvert beszerezni, amivel emelhetnék a szolgáltatás minőségét, amennyiben nem fizikai termékkel kereskednek.
Nem csoda, hogy magas a hosszú fizetési határidő elutasítottsága
Az eredmények összesítésekor megfigyeltük, hogy a fentebb vázolt akadályok miatt a 30, 60, 90 napos fizetési határidők elutasítottsága magas: a válaszadók 73,6%-a – vagyis 438 válaszadó az 574-ből – szerint nincsen rendben, hogy ennyit kell várnia a pénzére.
Ez az eredmény megmutatja, hogy a kitöltők jelentős többségének nemcsak a 30-60 napos várakozási idővel, de már a lényegesen kedvezőbbnek tartott 8 és 15 napos határidővel is gondjai akadtak. Ennek talán egyenes következménye az, hogy a válaszadók 84%-a szívesen dolgozna rövidebb fizetési határidőkkel, amennyiben volna rá lehetősége.
Hogyan segítené a vállalkozásokat a rövidebb fizetési határidő, illetve a gyorsabb megtérülés?
Kíváncsiak voltunk arra is, hogy ez a masszív többség miért tartaná előnyösebbnek, hogyha a jelenlegi helyzetéhez viszonyítva azonnal vagy jóval gyorsabban jutna hozzá a saját pénzéhez. A válaszok alapján jellemzően a cashflow és a likviditás javulását, az anyagi biztonság növekedését és a tervezhetőséget, az adminisztrációs terhek csökkenését, a versenyképesség és a vállalkozásfejlesztés növelését prognosztizálták a válaszadók.
„A beszerzés ideje lényegesen csökkenne, az információk/kérések továbbításához nem lenne szükség 3-4 ember közötti kommunikációra esetleges információ deformitásra.”
„A kintlévőség csökkentésével csökkenne a „hitelezett” összegünk, amit költségként kifizetünk alvállalkozókra stb. amit később kapunk vissza az ügyféltől amikor (jó esetben) fizet. Ez az ügynökségünk oldalán kevesebb stresszt, kezelhetőséget és pénzügyi szempontból stabilitást hozna.”
„A könyvelés gyorsabban tudna naprakész lenni és a pénzt gyorsabban lehetne befektetni más projektekbe.”
„Cashflow forgása gyorsabb lenne, több projektre lehetne fókuszálni, mivel a rövidebb határidő miatt nem kell plusz utánkövetést a lezárt projekteknél bevetni.”
Ezeken felül az aktuális piaci és gazdasági helyzetet is érdemes szem előtt tartani, mert a jelenlegi gazdasági környezetben számtalan olyan nehezítő tényező van, ami már egyik napról a másikra felboríthatja a vállalkozás működését.
Alig tértünk magunkhoz a Covid-19 után, máris nyakunkon a szuperinfláció, az elszálló euró és a recesszió, a rezsicsökkentés leépítése. Ezek nemcsak a versenyképességre van rossz hatással, de a vállalkozások anyagi stabilitását is veszélybe sodorja, plusz a működési költségeket is jelentős mértékben emeli.
Egy ennyire kiélezett recessziós helyzetben könnyen borulhat a dominó: a hosszú fizetési határidő miatt a vállalkozások többsége olyan körtartozásos rendszerben vesz részt, amiben elég egyetlen gyenge láncszem ahhoz, hogy az anyagilag kevésbé stabil cégeket gyorsan ellehetetlenítse.
Többek között emiatt is elemi érdeke a cégek a likviditás és a cashflow biztosítása, ezen belül főleg az, hogy ne késésekkel vagy a 30-60-90 napos határidő lejártával jussanak hozzá a saját pénzükhöz, hanem mielőbb. Például akár már 24 órán belül, a Flexibill segítségével.